f6.3, 1/100, ISO100, Canon EOS 1100D
A szarvasi Holt-Körös önmagában is kivételes gyöngyszeme a térségnek, de a partját benépesítő látványosságok még november végén is képesek ámulatba ejteni az embert. A vörösen izzó mocsári ciprusok és a mögötte látható Bolza-kastély története szinte egybeforr. A kastélyt a 19. század elején Bolza József építtette, aki a város újratelepítésében nagy szerepet játszó Harruckern báró leszármazottja volt, nem mellesleg olasz származású királyi kamarás. Feleségével Batthyány Annával szenvedélyesen szerették nem csak egymást, hanem a természetet is. Nevükhöz fűződik az Anna-liget fásítása. Fiuk, Ifjabb Bolza József hozta létre az a Szarvasi Arborétum - más néven Pepi-kert - alapjait. Unokaöccse Bolza Pál (a 20. század elején) örökölte a kastélyt és az addig kialakított ligetes területeket, és folytatta a családi hagyományt. Nevéhez fűződik a mocsárciprusok alföldi honosítása és a szikeseken való elterjesztése.
A mocsárciprus egy igazán különleges fa. Ágai szinte vízszintesen nőnek, rajtuk tűlevelek díszelegnek az évszaknak megfelelő színekben. Törzse felfelé haladva keskenyedik és a vízben gyökerezik, különleges látványt nyújt főleg amikor a vízszintet leeresztik télire és az addig víz alatt lévő törzsét is látni.
A fotó élessége nem a legjobb, de igyekszem :)
Ha kíváncsi vagy a kastély jelenlegi állapotára tekintsd meg egy másfél évvel ez előtti posztomat, sajnos nem törtét változás azóta sem:
http://tillalohtphoto.blog.hu/2017/03/19/kekoraban
