Tihanyban minden kőből épült, tele van virággal és magasságkülönbségekkel. Utóbbi furcsa és izgalmas lehet az Alföld gyermekének, aki nincs hozzászokva a tetőablakokhoz, a meredek, korlát nélküli kőlépcsőkhöz, és a hirtelen emelkedő utcákhoz. Na meg, hogy az emeleti teraszod a szomszéd kertjével, vagy éppen pincéjével is lehet egy magasságban. Az a legjobb, mikor a kert emelkedik, vagy süllyed olyan mértékben, hogy elgondolkodom azon, vajon ott hogyan nyírhatják a füvet? :D
A félsziget a Balaton északi partjáról nyúlik be a tóba kb 5 km-en keresztül. szélessége 3,5 km körül van, így szinte nincsenek távolságok a félszigeten belül. Bárhová el lehet jutni egy kis gyaloglással, vagy biciklivel, ami itt nagyon népszerű. A sziget közepén található a Külső-tó és a Belsó-tó. Ezek mellett, a félsziget keleti részén húzódik végig Tihany település. Egyik tó sem a Balaton része, vulkanikus tevékenység következtében jöttek létre, körülöttük több domb is tanúskodik erről. A Külső tó, amely északabbra terül el, mocsaras vidék, nem látogatható. A Belső-tó viszont igazi turista látványosság, a természetkedvelők kedvenc helye. Teljesen körül lehet sétálni. Rendezett, szép, padokkal, ürgékkel, rengeteg csicsergő és repkedő madárral és még szürkemarhákkal is találkozhat, aki erre jár.
A kép a Belső-tó nyugati partján készült, háttérben Tihany településsel. A faluból - domborzati adottságai miatt - szinte mindenhonnan rálátni a Belső-tóra, néha még a szürkemarhákat is látni onnan, ahogy fehér pöttyökként legelésznek a tó partján (természetesen elkerítve). Csodálatos hely.
A Tihanyi-félszigeten elterülő Tihany település bűbájos egy hely. Az egy négyzetméterre jutó virágzó növények száma valószínűleg jóval az átlag felett van. Aki csendes, szép, természetközeli és virágzó helyre vágyik, mindenképpen látogasson el a félszigetre. A kőházak a kis ablakaikkal és a sok-sok virággal lenyűgözőek. Ez a kép azért ragadta meg a szemem, mert tökéletesen tükrözi a hely szellemét.
Én 4 és fél napot töltöttem el itt május közepén, és tavaly szeptemberben. Biztos hogy visszamegyek még, mert nem tudok vele betelni.
A Balatonnál jártam nemrég és ismét utasa voltam a tihanyi kompnak. Mindig gyönyörű látványt nyújt.
A komp Tihany és Szántód között az év minden napján közlekedik, a nyári időszakban általában 40 percenként. Az első járat reggel 6 óra után, az utolsó este 10 és 11 körül indul. Mindössze 8 percbe telik mire átér a jármű a Balaton északi partjáról a délire (és vissza). Rengeteg turista kíváncsi erre a járműre. Gyalogosok, biciklisek és autósok is utaznak a kompon rendszeresen. Meglepően sok a biciklis, de nincs is ezzel gond, valószínű csak én nem vagyok hozzászokva. :)
A kép készítésekor este 5-6 óra lehetett, és már Tihany felé tartottunk a komppal.
A szarvasi Újtemplom.
"Magyarország fennállásának ezeréves emlékére épült az újtemplomi gyülekezet akaratára...Az alapkőletétel 1895. szeptember 3-án történt. A tényleges építkezés 1896 tavaszán kezdődött, és 1897 tavaszáig tartott. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy az akkori primitív építkezési technikával másfél év alatt elkészült...Az Újtemplomot Francsek Imre (1864-1920) jó nevű, tehetséges budapesti építész tervezte, az építést Popjak György szarvasi építész vezette. Főbb vonalaiban a gótikus stílust követi, bár díszítésében már a neoromán elemek is előfordulnak. Építészmérnökök egybehangzó véleménye szerint a romantikának sokat mondani akaró törekvése figyelhető meg a templomon."
szöveg forrása: http://szarvasikronika.szarvasnet.hu/11_szam/11_07.htm
Pont egy órával ezelőtt fogadott ez a látvány Szarvas főutcáján sétálva. Az ég alján felhők közt lavírozó vakítóan sárga napkorongot narancssárgából lilába majd szürkébe hajló színek övezték. Még éppen meg tudta simogatni amit még elért utolsó sugaraival, mielőtt teljes lilába borította a felhőket és eltűnt. Remélem nem csak én ámuldoztam ezen percekig.
"Az Árpád Szálló Szarvas városközpontjának meghatározó épülete 1896-ban a millennium ünnepségeinek alkalmából építették Gábor József tervei alapján. Stílusa a jellegzetes századvégi szecesszió. Díszterme tágas, erkélyes: gazdag stukkódíszei, velencei tükrei a város legszebb báltermévé teszik. A két világháború között az iparos és értelmiségi báloknak adott helyet, jelenleg hangversenyek műsoros rendezvények színhelye."
szöveg forrása: http://korostourist.hu/arpad-szallo/